Vállas problémák és megoldásaik

Kedves Olvasó!

Most egy megint csak igen gyakori problémával jöttem, a közönség kívánságára. A ló válla igen fontos testrésze, mind egészségügyileg, mind a képzés szempontjából – függetlenül attól, hogy földi munkára, vagy lovaglásra gondolunk. „ A ló vállának meg kell lennie!” – Ez így van, hiszen a ló vállának „megléte” a ló elejének kontrollját jelenti. Magyarán, arra megy, amerre szeretnéd! Egyszerűnek hangzik, mégis nehéz elérni. A ló motorja a hátulja, innen jön az energia ideális esetben előrefelé, ahol is a ló vállában dől el, merre fog ez az energia tovább haladni.

„A probléma”

Tudnunk kell a ló elejéről, hogy az a súly hordására, tartására lett kitalálva. Lépésben, állásban ez a ló súlyának 60%-át jelenti! Ezzel kell egyensúlyoznia minden irányban. Mivel a lónak nincs kulcscsontja, az elülső lábakat izmok, fasciák, szalagok tartják össze a törzzsel. Mindez teszi lehetővé, hogy a lapocka is lazán csúszkálhasson a bordák felett. Néha jobban is, mint kellene! Ha túlzott a váll elmozdulása az egyik oldalon a másikhoz képest a lovas akarata nélkül, akkor a ló kiesett a vállán. A probléma gondolom ismerős földi munka és lovaglás során is.

A váll mobilitása ugyanakkor a képzés egyik legfontosabb eleme, hiszen ha a váll mobilis, akkor nem csak az előre-hátrafele dimenzióban gondolkodunk, hanem a testtől eltávolításra (abdukció) és közelítésére (addukció) is, pl. oldaljárások.

Okok

A ló vállán elég sokan elvéreznek, és ne higgyük, hogy ez csak a fiatal/tapasztalatlan lovak problémája! Kezdődik az egész ott, hogy minden lónak van egy domináns elülső lába, amin nagy előszeretettel támaszkodik. Ez van tehát alatta, a másik pedig javarészt előrébb, nyújtottabb állapotban. Mivel a lovak mindenben a megszokottat kedvelik, a lábaikat is mindig így, illetve hasonlóképpen fogják pakolni. Ez viszont meghajlítja a ló testét abba az irányba, amerre az elől lévő láb van. Példa: a ló a jobb elejét terheli javarészt, tehát akkor balra fog ferdülni. Mindez nem csak a ló lábaira hat ki, hanem természetesen a gerincére, és a vállaira is! A csontozat nem lesz egy síkban, a ló nem lesz egyenes. Sőt, a patái sem lesznek egyformák!

Az egészet még bonyolultabbá teszi, hogy egy nem illeszkedő nyereg nem engedi a lapocka – váll mozgását: a lépések lerövidülnek, hosszabb idő után a ló fájdalmat, sántaságot is jelezhet.

Legutolsó faktorként, bár nem elhanyagolható, magát a lovast említeném. A lovasok java ferde, és ezt átültetik lovaikra is az évek során, kivéve, ha van egy jó látással bíró lovas társ, edző. Nem is beszélve a mindennapos cselekedetekről, mint például a kizárólag bal oldalról történő nyergelés, vezetés, fel, illetve leszállás.

Minden lónak van tehát egy gyengébb és egy erősebb oldala, ennek a fentieken túl is még sok oka, és teóriája van. A lényeg az, hogy az erősebbik oldal az, amelyiken szívesebben vágtázik, avagy amelyik lábával kapar.

A ló akkor is kieshet a vállán, ha valamelyik testrészén fájdalmat, kellemetlenséget érez.

Következmények

Ha a ló kiesik a vállán, akkor ferdeséggel (is) van dolgunk, és ennek sok következménye lehet azokon kívül, amiket a lovas ténylegesen észre is vesz. Ne feledjük, a történet a ló szervezetében folytatódik!

A ló ugyanis elkezd kompenzálni (arra is, ahogyan mi próbáljuk korrigálni a kiesést), a csigolyák közti kis izmok átállnak az új irányra, és a korrekció elmaradása után mintegy fixálják azt. Az ágyéki régió némileg rotálódik (csavarodik), a hosszú, felszínesen fekvő hátizmok pedig aszimmetrikusan dolgoznak.

Mindezek következménye, hogy ha a fentiek hosszú távon fennállnak, akkor az izmok aszimmetrikusan fognak fejlődni, ami további láncreakciókat indít el, ezek aztán egészen a ló aszimmetrikus fogsoráig, illetve pata szabálytalanságokig vezethet. Ahol egy izom nagyobb terhelést kap, ott gyakoribbak a sérülések, a sérülések aztán hegesednek, a hegszövet pedig nem izom, tehát az izomfunkció csökken, a regenerációs idők folyamatosan növekednek. A terület egy gyenge pont lesz.

Megoldások

Ha az egész lovaglást leegyszerűsítjük, én azt szoktam mondani, hogy a szárakkal a ló elejét (vállát az elülső végtagokkal), lábainkkal pedig a hátulját irányítjuk (lumbosacralis ízület, far, hátsó végtagok). Itt tehát jó néhány nagy ízületről van szó!

Figyeljük tükörben ülésünket, ha ez nincs, kérjünk meg egy másik, tapasztalt, jó szemű lovast, hogy figyelje meg és elemezze ki testünk helyzetét a lovon. Legtöbb esetben a lovas ülése az, ami leginkább befolyásolja a ló mozgását.

Ha földi munkában gondolkodunk, akkor melegen ajánlom a vállkontroll és az eleje (váll!) oldalirányú kimozgatása nevű feladatokat. Mindegyik arra irányul, hogy egyrészt a ló tanulja meg hátrébb helyezni a testsúlyát rövid majd hosszabb időkre, másrészt tanulja meg eközben oldalra mozgatni a vállát. Tanácsos a merev oldallal többet foglalkozni! Ez az oldal több odafigyelést igényel, merevebb, és hamarabb el is fárad. Ne feledjük, maga a feladatok a lovakból „más” viselkedést válthat ki (domináns lovakból inkább agressziót, szubdomináns lovakból inkább menekülést), hiszen ez egy igazi dominancia feladat. Ezt a mozgásformát tehát a ló akkor csinálja, ha ledominálják, és eredményképpen egy mozdulattal akár ellentétes irányba is tud menekülni. Eleinte csak egy-egy lépést érdemes kérnünk, viszont az legyen tökéletes. Célozzuk meg a grammok használatát, tehát NE mi nyomjuk ki a lovat oldalra, hanem ő helyezze át a súlypontját, és szabadítsa fel a vállakat.

Emellett merjük sokat küldeni a lovat mindkét kézre! Tudom, a kedvesebbik (ferde) oldalán mindig minden egyszerűbb, és a ló is mindig arra szeretne fordulni, de gyakoroljuk a másik oldalt is! Legalább dupla annyit! A merev oldal küldése során meg kell tanulnia a megszokottal ellentétes oldalát, irányokat is használnia. Itt nincs az a mennyiség, ami megárthat!

Ha már ez megy, jöhet a nyolcas feladat, ami behívásból és ellentétes oldalra küldésből áll folyamatosan.

Lóhátról ugyanezek a szabályok! Ha a ló ferde, akkor minden feladat, ami a ló hajlékonyságát fejleszti a merev oldalán, szinte aranyat ér! Szóval:

• minden oldaljárás tökéletes! Kezdjük a legegyszerűbbel, a combra való engedéssel. Ezzel aktivizáljuk a belső hátsó lábat. Váltogassuk az oldalt, hiszen a ferde („jobbik”) oldalán könnyebben megy minden, amolyan pihenő fázisnak is lehet használni.
• lovagoljunk 20 méteres, majd egyre kisebb köröket ügetésben, vágtában! Ezután mehet a kör kisebbítése, és nagyobbítása is
• lovagoljunk sok kígyóvonalat, fokozatosan növelve a kígyók számát
• nyolcasozzunk! ha megy a nagy nyolcas, akkor szűkítsük
• akinek már megy, használhatja a vállat-be előnyeit is! Ebből ügetést, vágtát kérve pedig erősítünk is egyben.

Mindig várjuk ki, amíg a ló készen áll a nehezebb feladatra! Ne terheljük túl, és mindig adjunk neki megfelelő időt regenerálódásra!

Összefoglalás

Amint látjuk, ez egy igen gyakori, de összetett probléma. Az okok hasonlóak, de nem egyformák, így a megoldások repertoárját is ismernünk kell. Az is lehet, hogy egy adott nap az egyik módszer a hatásos, aztán egy idő után, az izmok alkalmazkodása után, egy másik módszerhez kell nyúlnunk. Éppen ezért érdemes többet is ismernünk, hiszen nem kerülünk megoldhatatlan helyzetbe.

Sok sikert a gyakorláshoz, szép lovas napokat kívánok!