Ló-, és lovaskiképzés

Bevezető

Számomra a „lovas életben” az első és legfontosabb szempont maga a ló. A ló, aki manapság egyre inkább sporttárssá, illetve presztízsé avanzsálódik az emberek által, azonban ne feledjük el, ki is a ló? A ló egy igen erős ösztönök alapján működő menekülő állat, mely az évmilliók során tökéletességre fejlesztette túlélési képességét, mely atlétikusságban, impozáns megjelenésben és az erőben nyilvánul meg. Ne feledjük tehát, hogy bármennyire is háziasított ma már a lovak többsége, a vérükben a lovak szabadok és szabadságra születtek. Pont ez az, ami a legtöbb lovagolni vágyó embert megfogja: „betörni, megszelídíteni” a lovat, abba viszont senki sem gondol bele, hogy ha ezt megtesszük, akkor saját életvitelétől és ezáltal belső egyensúlyától fosztjuk meg. Bekényszerítjük egy kis boxba, a kicsiny karámba csak pár órát tölthet, meghatározzuk, mikor táplálkozhat és bekorlátozzuk a mozgásában, szociális életében. Ezt az életet én kényszerbörtönnek hívom, ez az, amiről garantáltan egyetlen ló sem álmodik, viszont némi sikertelen próbálkozás és idő után mégis beleszoknak, hiszen menekülő állatok. Igazi barátságnak, kapcsolatnak mondható-e az, amiben az egyik fél ennyire erősen meghatározza és befolyásolja a másik életét? Tudjuk-e vajon mindazt biztosítani a lovunknak, hogy ő is úgy tekintsen ránk, mint a legjobb társra, barátra? Meg tudjuk-e valósítani a lovas álmainkat úgy, hogy meghagyjuk a lovat lónak, és mégis mi, emberek is megkapjuk tőle mindazt, amiről álmodunk? A válasz igen, lehetséges! Nekünk, embereknek „mindössze” meg kell tanulnunk lóként látni, élni, cselekedni, tehát lóként kommunikálni, hogy a csapat tagja, legoptimálisabb esetben alfája (vezére) legyünk, ne pedig csak egy diktátor, aki csak a feladatokat osztogatja és sokszor igen szubjektív módon dönti el azt, hogy helyes volt-e a ló részéről kivitelezés, vagy sem. Hányan gondolunk bele mi emberek abba, hogy amit kértünk, azt helyesen kértük-e vagy sem? Vagy, hogy megértette-e a lovunk teljesen mindazt, amit kértünk tőle? Hányan gondolkodunk el a mindennapos hibáinkon és hányan kérünk meg valakit, hogy külső szemlélőként ítélkezzen felettünk a lovunk érdekében? Hányan „kérdezzük meg” lovunkat, hogy elégedett-e az életével, velünk, avagy a munkánkkal? Nos, ezen az oldalon ebből a szemszögből olvashattok ló-, illetve lovas kiképzési gondolatokat, illetve segítséget arról, hogy tudunk egy lóval úgy foglalkozni, hogy megmaradjon benne a természetes egyensúly (angolul balance)?

Alapelvek

Ahhoz, hogy a fenti bevezető után letisztultan folytathassuk az elmélkedéseinket, le kell szögeznem néhány alapelvet. Ezek az alapelvek arra vonatkoznak, hogyan kellene gondolkodnunk, illetve cselekednünk, amikor lóval „vagyunk”. Direkt nem lovaglást írtam, hiszen a lovat nem csak „megülni” lehet. A ló, ha helyesen van kezelve (tehát lóként), akkor a legjobb társaddá válik, aki azonnal megérzi minden rezdülésedet, tudja, mikor milyen napod van, és akár a gondolataidat is teljesíti anélkül, hogy kérnéd tőle.

Tehát, lássuk egyik elvet a másik után, nem teljes részletességgel:

• A lovak menekülő állatok, mint ahogyan már korábban is írtam, és ezt nem elég tudni, hanem gyakorolni is kell! Ráadásul minden nap. Ha épp szeles vagy hideg az időjárás, és például lovad éhes, vagy éppen vedlik, akkor ne várd el tőle, hogy nyugodt legyen, mert Te megjelensz! A lovad nem tudja, mikor kap az embertől újra enni, még akkor sem, ha Te tudod, hogy 10 perc múlva ez meg fog történni. A ló azzal számol, amije éppen van, és pont az teszi boldoggá, vagy éppen boldogtalanná, amije van/nincs. A ló egyik pillanatról a másikra él, nem tervezi előre sem az életét, sem a „feladatait”. Az életét az ösztönei irányítják, amikről mi gyakran megfeledkezünk, avagy melyekre rossz szemmel nézünk. A legerősebb ösztön a menekülés ösztöne, mely hozzájárult ahhoz, hogy a ló ennyi évmillió után, ma is élhessen. Ne feledjük el, hogy ez az ösztön nagyon fontos a lónak. Ne büntessük meg azért, ha valamitől megijed, vagy fél, mert akkor még a bizalmát is elveszti az ember felé, amit aztán utána nehéz/lehetetlen lesz visszaszerezni. A ló olyan, mint egy gyerek: nem verheted meg azért, mert fél valamitől, ha mégis megteszed, egy életen át fogod bánni a következményeit.

 

• Kiszámíthatóság: Sosem legyél hirtelen haragú, ne cselekedj hirtelen felindulásból, ha lóval dolgozol. Tudom, ez sokszor nagyon nehéz, mégis mindig szem előtt kell tartanunk a belső egyensúlyunkat. Hiszen ha belül nincs egyensúly, akkor a tested sem lesz kiegyensúlyozott, nem leszel képes ellazulni, nyugalmat sugározni, logikusan gondolkodni, és összeszedetten cselekedni (tehát negatív irányba torzul a testbeszéded), ami összezavarja, feszültté teszi a lovakat. Légy a ló számára egy „konstans”, egy állandó társ, akivel minden helyzetben pont ugyanúgy számolhat, aki mindig ott van, függetlenül attól, milyen gyakran látogatod. Gondolkozz csapatszellemben, mert ez az, amire a lónak a menekülés után a legnagyobb affinitása, igénye van. Add meg neki azt, ami a komfortérzetéhez szükséges, hiszen ez a laza, elengedett munka alapja. Egy feszült állattal lehet, de nem érdemes dolgozni. Ha pedig tudjuk a feszültség okát, akkor iktassuk ki!

 

• Kommunikációs készség: A lovak testbeszéddel kommunikálnak az esetek döntő többségében, szóval feledkezzünk meg arról, hogy mi, emberek, kifejlesztettük a beszéd képességét. A hangadásunknak is igen kicsiny szerepe van, ha lóval dolgozunk, gondolj csak bele, mennyi hangot ad ki egy átlagos napján a lovad. Garantáltan elhanyagolható mennyiségűt! Kérdés: miért beszélünk, gügyögünk, cuppogunk mégis oly gyakran a lóhoz? Az egész fajidegen a ló számára, persze az idő múlásával ezt is megszokja, ha nincs más választása. Beszéljünk „lóul”, ha lóval dolgozunk, tehát tanuljuk meg a ló kommunikációját, ami nem más, mint a testbeszéd – ez az, amit mi, emberek a beszéd kifejlődésének a rovására elfelejtettünk az évmilliók során. Most itt a lehetőség, hogy újra megtanuljuk a lovunk érdekében. Olyan ez, mint amikor beíratjuk gyermekünket az iskolába, ahol aztán elkezdenek neki idegen nyelvet tanítani: ha egy másik „kultúrával” eredményesen szeretnénk kommunikálni, akkor energiát nem kímélve, bizony meg kell tanulnunk az ő nyelvüket beszélni. Ha tehát az iskolában nyelveket tanítanak, az istállóban a lovak nyelvét kellene tanítani, véleményem szerint. Ezt sajnos manapság egyáltalán/nagyon kevés esetben látom, én viszont nem adom fel ezt a szélmalomharcot, hiszen az eredmény megfizethetetlen: a lovad mintegy lóként (ha sikeres vagy, akkor pedig már alfaként) tekint Rád, megbízik kéréseidben, melyek letisztultak, egyértelműek a lovad számára (tehát nem csak helytelenül a Te szemedben!), és megszűnnek a ló és ember között feszülő, sajnos sokszor mindennapos félreértések. Lovad mintegy kisimul melletted, Te pedig mellette, munkátok, eredményeitek felgyorsulnak.

• Természetesség: A fentieken túl, ahhoz, hogy természetes lehess lovaddal, illetve lovad szemében, még jó néhány dolgot kellene biztosítanod számára. Ide tartozik a megfelelő élettér, a ló bioritmusának betartása, illetve betartásának biztosítása, a természetes pataápolás, táplálás, stb. Ahhoz, hogy lovad boldog és kiegyensúlyozott legyen, képesnek kell lenned biztosítanod számára egy olyan életteret, ami nagyon megközelíti mindazt, ahogyan a ló önmagából adódóan élne. A ló úgy van „tervezve”, hogy naponta több tíz kilométert halad, miközben folyamatosan táplálkozik, felváltva pihen és szociális életet él a társaival. Egy ló sem született arra, hogy ezen mozgásában, természetes igényeiben be legyen korlátozva. A fizikálisan és pszichésen egészséges ló tartására minimum fél hektárt érdemes számolni, melyet időszakonként váltunk, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű fű álljon rendelkezésére. Emellé tartozik a kiváló minőségű fűszéna. Kerüljük az összes mesterségesen előállított préselt tápot, táplálék kiegészítőt! Szemestakarmányként legajánlatosabb szerintem a zab, melyet megroppanthatunk, ha lovunk öreg, vagy egyéb egészségügyi/állapotbeli problémával rendelkezik. Jutalomként adjunk almát, répát, némi száraz kenyeret! Ha tudjuk, kerüljük a patkó használatát, mert ez sem természetes a pata számára. Biztosítsunk állandóan egy helyet, ahol meg tudja húzni magát szél, csapadék, illetve egyéb, viszontagságos időjárás esetén, ahol nyugodtan pihenhet, van árnyék, mindig száraz, tiszta a talaj, és mindig friss és tiszta a víz. Ne zárjuk be boxba éjszakánként, vagy ha éppen úgy gondoljuk, hogy a ló számára túl rossz az időjárás, hanem adjuk meg neki a döntés lehetőségét, mikor hol tartózkodik. Tapasztalataim szerint, amikor mi emberek ki sem mozdulunk a lakásból, a lovak mindig kint vannak a szabadban! A természetesség elvét abból a munka szemszögéből is meg kellene érteni: ha alaposan megfigyeljük lovunkat a karámban, fajtársai között, akkor egy idő után azt vesszük észre, hogy a lovunk magától, vagy más ló behatárása oldalaz, szabályosan hátralép, röviden hátraarcot visz véghez, vagy egy negyed-fél vágta piruettet. Ne misztifikáljuk túl a feladatokat, csak azért, mert ez a divat. A lovak veleszületetten atléták, ami azt jelenti, a természetes mozgásrepertoárjuk igen bő, és sok olyan dolog is beletartozik, amit emberrel kivitelezve a Grand Prix szintjén láthatunk viszont, egy más közegben. Ne feledjük, amiről én beszélek, az természetesen ott van a lóban, nem azonos azzal, amit a képzés során tanítunk, viszont ha eleget figyeljük lovunkat, akkor képesek leszünk kihozni belőle mindazt, ami genetikailag belékódoltatott, tehát, a köz által magas szintűnek hitt mozgásokat leszünk képesek mindennapos szinten végrehajtani.

 

• Ha a lovunkkal vagyunk, viselkedjünk lóként, ne pedig emberként! Mivel a lovak menekülő állatok, az ember pedig ragadozó, nagyon könnyen fennállhat az a helyzet, hogy a lovunkra emberi tulajdonságokat erőltetünk, néha akár tudat alatt téve. Legyünk mindig igazságosak, előítéletektől, és elvárásoktól mentesek, akár egy ló. Fogadjuk el a másik felet (a lovat) olyannak, amilyen, és csak a számára előnytelen tulajdonságokon változtassunk. A változások, amiket kérünk, legyenek mindig a „jó” irányba haladóak. Ne feledjük, a lovak nagyon kemény szabályok szerint, a hierarchia elvét igen erősen betartva élnek, mégis békében. Ez nem anarchiát jelent, hanem egy, az összes fél számára elfogadott és előnyös együtt élést jelent, mely javítja az életminőségüket és biztosítja a túlélésüket. Legyünk a lovunk életének szerves része, tanuljuk meg, hogyan tudunk lóként élni, gondolkodni, látni, szagolni, stb. és semmiképp se engedjük, hogy emberi tulajdonságokat vegyen fel lovunk! Csak így leszünk képesek lovunk reakcióit, viselkedését helyesen felmérni és megérteni. Ne feledjük, a jó lovas megérti a lovát, a legjobb pedig elfogadja mindazt!

• Elfogultság: Ha a lovaddal vagy, semmiképp se legyél elfogult, ez egy emberi tulajdonság. Nincs olyan, hogy a Te lovad azért szebb, vagy jobb a másiknál, mert a Tiéd. Ne hidd, hogy a lovad azért fog szeretni, mert megvetted őt. Egy ló nem tudja, mit jelent megvenni valamit/valakit. Mindezek mellett ne gondold, hogy a lovak csak buta állatok: mindent, amit teszel, lovad felfog és elraktároz memóriájában, illetve mindezek alapján értékel ki Téged, mint potenciális főnök jelöltet, avagy főnököt. Így esik meg az, hogy a lovaknak konkrét elképzelésük van minden emberről, tudják, kinek, mi az erőssége, és a gyengéje, hol lehet „bepróbálkozni”. Egy-egy domináns ló ezeket – bátorságuk révén – ki is használják (nem akar elindulni, beáll a kijárathoz, nem reagál a tapasztalatlanabb lovas segítségeire, stb.). Ne feledjük: azt, hogy lovad hogyan kezel Téged, és miként tekint rád, az dönti el, hogy mennyire vagy „sikeres” főnök a szemében. Ha nem vagy az, sosem fog Téged alfaként tisztelni és elfogadni, függetlenül attól, mennyire töröd Magadat. Ahhoz, hogy alfa legyél, sok energiát kell belefektetned a lovak gondolkodásának, pszichológiájának megértésébe, elfogultságok nélkül. Láss tisztán, se többet, se kevesebbet, mint ami a valóság!

 

Ha átgondoljuk még egyszer röviden a fenti alapelveket, akkor arra az elgondolásra jutottunk, hogy a fenti jellemzők pont azok a tulajdonságok, amikkel egy alfa ló (a csapat vezére) rendelkezik. Tehát, összegezve arra szeretném a figyelmet irányítani, hogy nekünk, lovas embereknek rendelkeznünk kell(ene) mindazon tudásanyaggal, mint egy alfa lónak, hogy megfelelő életteret, biztonságot és belső egyensúlyt biztosíthassunk lovunknak egy életen át. Ez kell ahhoz, hogy a lovad „vezére” lehess, hogy problémamentesen éljetek át minden napot, és hogy lovad boldogan, kényszerítéstől mentesen, saját akaratából fogva kövesse, illetve sokkal inkább ezen a szinten inkább lesse kéréseidet. Ez az, amit én tanítok és ez az, amire minden lótartónak képesnek kellene lennie – boldoggá tenni a társát, miközben ő maga is az. Lecsupaszítva számomra erről szól egy igazi kapcsolat, kortól, fajtól és nemtől függetlenül. Ha a fenti dolgokat nem tudod biztosítani lovadnak, akkor nehezíted az életét, az egyensúly megtalálását – tehát nehezedik a közös munkátok. Ezek olyan hétköznapi dolgok, melyekre sokan nem is gondolnak, hogy egy-egy probléma, nézeteltérés forrása lehet. Erre csak egy emberi példát szeretnék megemlíteni egy kérdés formájában: „képes lennél-e, egy, számodra nem megfelelő, nem tetsző, nem ideális környezetben mindig boldogan és kiegyensúlyozottan élni, dolgozni, teljesíteni?” A válasz, azt hiszem, egyértelmű. Ennek fényében menj ki lovadhoz, és gondolj át mindent az ő szemeivel!

 

A ló- és lovas kiképzés részelemei

A lovak és a lovasok sikeres és kiegyensúlyozott képzése érdekében sokszor le kell térnünk a megszokott, mások által sablonosan előírt, avagy helyesnek tartott útról, és kicsit a saját lábunkra állni. A fenti alapelvek köré sámfaként fognak csoportosulni a különböző jellegű feladatok, melyek hol a ló, hol a lovas, de általában mindkettőjük képességeit fejlesztik. A képzés során nem érdemes rövid idő alatt túl nagy és túl sok kihívással terhelni egyik felet sem, mert az a teljesítmény és a fejlődés rovásához vezethet. Amikor lovat képezünk saját magunknak, akkor arra kell gondolnunk, hogy minden, amit vele csinálunk, azt mintegy magunknak csináljuk. Minden egyes lovat emellett a szerint kell kiképezni, amire a ló affinitást mutat, tehát ha rendelkezik az adott szakághoz szükséges adottságokkal, akkor érdemes az alap képzés után ezen szakirány felé haladni, mintegy „boldoggá”, és sikeressé téve ezáltal a lovat. Amikor egy ló sikeresen véghezvisz egy feladatot, mely iránt érdeklődést mutat, akkor számára ez sikerélményt jelent, tehát következőleg is szívesen fogja végezni. Használjuk ki ezt, és adjuk meg ezáltal lovunknak ezt a sikerérzetet. Számomra a lóval történő munka alapja a külső és belső egyensúly kialakítása (lásd fent), amely harmonikus ló-lovas kapcsolathoz és hosszú távon sikeresebb, nyugodtabb munkához vezet, a lovas emberileg stabilabb, „jobb” lesz.

A munka minden esetben (legyen a ló fiatal, avagy már valamilyen szinten képzett) a földön kezdődik, hiszen itt sokkal könnyebb a lóval kommunikálnunk. Könnyebb megszerezni és megtartani a tiszteletet, a figyelmet. A földön megtaníthatunk, ezáltal felkészíthetjük lovunkat mindarra, amit később lovaglás közben a hátáról akarunk kérni: a földön végezhetünk alapgyakorlatokat, gimnasztikát, sőt, díjlovaglást is. A földön végzett természetes lókiképzés (natural horsemanship) sokkal szélesebb spektrummal bír, mint ahogyan a „köz” hiszi. Tőled és fantáziádtól függ, milyen messzire jutsz.

A lóval történő munka esetében nem szabad, sőt, egyenesen tilos kizárólag a test edzésére koncentrálni, hiszen ahhoz, hogy lovunk boldog és kiegyensúlyozott legyen, a „belsejével” is legalább annyit (ha nem többet) kell foglalkozni, mint a külsejével. Amikor rájöttem, mi is az, ami engem a lovakkal történő munka, kiképzés során vezérel, akkor alakult ki bennem a Balance Out Horsemanship (a továbbiakban csak BOH) fogalma, hiszen ez az, amire mindig is törekedtem és a jövőben is törekedni fogok minden egyes ló esetében: a külső ÉS belső egyensúly együttes meglétére. Ez az, amire mi, emberek is sok esetben hosszú időn át törekedünk, és ez az, amit sokszor önző módon, saját érdekünkből kifolyólag a másiktól is elvárunk. Az egyensúly egy olyan kényes dolog, amit megszerezni és megtartani is nehéz, de ha már van egy általános rálátásunk, esetleg külső segítségünk, akkor könnyebb dolgunk lesz. A lovunk tehát akkor fog az edzéseken jól teljesíteni, ha képesek vagyunk akár stresszhelyzetekben is optimális szinten kiegyensúlyozni kívül-belül. Az, hogy mely esetben melyik (külső/belső) részleten van a hangsúly, azt maga a szituáció, a ló képzettsége, személyiségjegyei határozzák meg. Ez az, ami engem az eddigi lovas éveim során nagyon megmozgatott és ez az, amit a jövőben is szeretnék folytatni, tovább emelve munkám, ezáltal a lovak életének színvonalát, harmóniáját.

 

A BOH lényege a fenti alapelveken nyugszik, és kéz a kézben segíti a lovat és a lovast a haladás irányába. A könnyebb megértés érdekében egy rövid vázlatot szeretnék nyújtani mindarról, amit a legtöbb esetben kérnek tőlem, mint edzőtől:

– fiatal lovak, csikók természetes, tehát a fajhoz igazodó elindítása,

– idősebb, már valamilyen képzett lovak „átképzése”, illetve párhuzamos „visszaképzése” természetes módszerrel,

– „problémás” lovak eseteinek természetes kezelése, avagy egy-egy sérülés utáni felépítő edzés tervezése,

– a ló pszichológia, illetve a módszer alkalmazása díjugratás és díjlovaglás során.

 

Mindezek függvényében látható, hogy a BOH lókiképzés igen sokrétű, és megfelelő emberi nyitottság esetén sok lehetőséget nyújt igen sok ágazatban.

Ahhoz, hogy a fejlődés megfelelő ütemű legyen, mindenképpen érdemes tartanunk magunkat néhány mérföldkőhöz. Ezek időbeli sorrendben a következőek (nyers csikó esetében):

1. Érzéktelenítés
2. Munka kötélen
3. Munka szabadon
4. Belovaglás egy szárral
5. Lovaglás két szárral
6. Lovaglás szárak nélkül
7. Specializáció

Ne feledjük, a fenti lista azon esetre vonatkozik, amikor az adott ló tulajdonosa már nem kezdő, tehát önmaga le tudja delegálni a fenti listát. A fenti szakaszokra előre nem határozható meg, mennyi idő szükséges, aranyszabályként azt szoktam mondani, hogy mindenre pont annyi időt kell szánnunk, amennyit az adott feladat igényel, se többet, se kevesebbet. Amennyiben bizonytalanság lépne fel a képzés során, érdemes egy tapasztalt edzővel konzultálni. Ne feledjük, minden a ló, és ezáltal a saját érdekünk is!

További információ: zsuzsanna.racz83@gmail.com

 

Vissza a kezdőoldalra.