Kényes napokon

Most is egy gyakran emlegetett témát hoznék, és remélem, az elemzése során kissé emészthetőbbé válik a történet. Tél van, de jön a tavasz, szóval már most itt van ez a két ok, amiért a lovak sokszor máshogy viselkedhetnek. Ez nem belebeszélés, hiszen köztudott, és ezt én is így tapasztaltam, hogy a lovak életét (ezzel a táplálkozást, nyugalmi fázist, munkát, illetve minden egyebet) leginkább az időjárás befolyásolja. Ehhez társul az is, hogy vannak lovak, akik pl. a hidegre, szélre, esőre, frontra kifejezetten érzékenyek (ez amúgy a ló személyiségéből adódik, amit sosem szabad elhanyagolnunk). Emellett a lovaknak természetesen sok egyéb okból kifolyólag is lehet nehéz napjuk: sárlik egy kanca, lakhelyváltás történt, éppen vedlenek, avagy késik a lovász. A lovak igen finom szervezetek, így minden befolyásolhatja a napjukat. Tehát olyan dolgok is, amiket az istállóba kiérve nem látunk éppen, csak annyit, hogy a ló másmilyen. Ezeken a napokon máshogy reagálnak, máshogy gondolkodnak, így nekünk is alkalmazkodnunk kell a helyzethez, ha mégis egy összességében pozitív kicsengésű napot szeretnénk letudni. De mit is tehetnénk ezért? Lent erről olvashat az Olvasó!

1. Készülj elő: Mint mindenki tudja, a lovak élettét leginkább az időjárás befolyásolja, hiszen nekik nincs nap-éj ciklusuk. Az időjárás sokkal nagyobb befolyással bír egy ló életére, és ezt már sokan leközölték a vadonban élő lovak megfigyelése alapján is. A domesztikált társaik sem különböznek tőlük, és erről írtam is már korábban egy cikket. Szóval, ha látjuk például, hogy aznap épp kritikus az időjárás, akkor gondolj vissza a legutóbbi ilyen napra és próbálj meg visszaemlékezni, lovadat hogyan befolyásolta ez az időjárás? Tedd ezt még mielőtt kimennél hozzá, hogy ne érjenek meglepetések. Kézenfekvő dolgok jutnak majd eszedbe, de bizony mind tanulságosak. Amit egyszer egy adott helyzetben tapasztaltál, a következő helyzetben nagy valószínűséggel ugyanazt fogod! Ha ezt már megtetted és már kint vagy lovadnál, figyeld meg a társai között! Emóciók, mozgás, reakciók a másik lóra, esetleg egy emberre. Tudom, sokan most azt hiszik, vadállatként tekintek egy lóra, aki időjárásban máshogy viselkedik, pedig nem. Ez az élet legtermészetesebb dolga (hisz az időjárás embert, állatot, növényt is befolyásol)! Mindennek tudatában lenni egy igen fontos előkészülést jelent. Aki pedig előkészül, azt kevesebb váratlan éri!
2. Ne „szekáld”, ha Te magad is túl fáradt vagy! A nehéz napok eseteinek második leggyakoribb oka, hogy az emberi oldal nem éppen teljesen kész a „kihívásra”. Sosem szabad megfeledkeznünk arról, mennyire érzékeny élőlények a lovak. Minden érzésünket kiolvassák belőlünk, akár egy könyvből. Ha ingerültek, feszültek, fáradtak vagyunk, foglalkozzunk magunkkal, készítsük fel magunkat. Soroljuk fel, mik a gyengéink, milyen reakciókra számíthatunk részünkről, és ez mit válthat ki a lóból? A gyengéink ismeretében tudjuk csak meghatározni, miben kell változnunk ahhoz, hogy egy kényes napot lazábban és traumamentesen túléljünk. Önismeret, önkontroll és némi önerő – ezekből sosem elég.
3. Vissza az alapokhoz: Ha már eleve látod, hogy nehéz napotok lesz (front közeleg, sárlik, szeles nap lesz), akkor egyikőtök helyzetét se nehezítsd tovább! Maradjatok az alap feladatoknál, egyrészt, mert itt nagyobb a sikered lehetősége, másrészt mert az ismétlés a tudás anyja! Az alapokat sosem szabad leértékelnünk. Az alapok ismétlése arra is tökéletesen alkalmas, hogy megfigyeljük lovunk reakcióit egyszerű helyzetekben. Ezek azok, amikre minimum számíthatunk minden egyé feladat során is.
4. Tarts a megszokottnál nagyobb távolságot! Ne feledjük, a kényes napokon minden nagyobb! A mozgásterjedelem, az ijedelem, avagy a félelem, illetve a bizalmatlanság, szkepticizmus. Ez belefér minden élőlény életébe. Nekünk is vannak ilyen napjaink, de ettől még ugyanazok az emberek vagyunk. A lovunk is ugyanaz! Még akkor is, ha ijedezős, félreértős napja van – emlékeztessük erre. Tartsunk a saját testi épségünk érdekében távolságot, hisz ez az egyik legfontosabb faktor a lovak képzése során! A legtöbb baleset a véletlenből adódik: rossz helyen, rossz időben vagyunk. A másik ok, amiért szintén érdemes távolságot tartani, az nem más, mint az ideális kommunikáció biztosítása – ez pont a kényes helyzetben a legfontosabb. A kommunikációnk, melynek része a testbeszéd, sokkal jobban látható és értelmezhető a ló részéről, ha kicsit nagyobb távolságban vagyunk. Tehát, a ló egész testünket látja, a kommunikációnkkal együtt. Figyeljünk oda ilyen helyzetekben a testbeszédünkre is. Nem csak a hogyan? (távolsággal), hanem a mi? (helyes testbeszéd) is számít!
5. Ismételd, amíg megnyugszik! Ha már kipróbáltatok egy sor feladatot, akkor már látod, mi a helyzet aznap! Biztosan lesz egy, vagy kettő feladat, melyek gyakorlása révén a ló némileg lenyugszik, rendezetté válik testben-lélekben. Ezt a feladatot érdemes megjegyeznünk, és minden olyan esetben ismételni, amikor a lovad újra „mélyebb árokba esett”. Ismételd a kedveltebb feladatokat addig, amíg a ló újra meg nem nyugszik, utána adj neki pihenőt, ami tovább erősíti benne a nyugalmat (itt elég akár pár perc is, ha jól választod meg!).
6. Állj a ló előtt, vele szemben, avagy mellette, távolságban! Ha a lovad hajlamos a kényes napokon a megszokottnál többet ijedezni, ugrálni, akkor bizony eléggé oda kell figyelned Rá. Hogy biztonságban legyél (itt nem azt feltételezem, hogy a lovad veszélyes vadállat, sokkal inkább a véletlenekből adódó balesetekre gondolok), kezdd a munkát a ló előtt állva, mintha egy csikó/fiatal ló lenne! Ebből a pozícióból szinte minden testrészét látod és kontrollálod, ha szükséges. Én az oktatást mindig ebből a helyzetből kezdem, és gond esetén is ide térek vissza. Ráadásul, ebből a pozícióból ugyanúgy meg tudsz csinálni szinte minden feladatot. Ha pedig úgy ítéled meg a helyzetet, hogy biztonságban bevállalnál többet is, akkor állj a ló mellé, kezdetben inkább a fej mellé. Ha lenne egy kis „fickándozás”, akkor sem történhet nagy baj, hiszen ilyen helyzetben a lovak nagy része hátul, avagy tőlünk elfelé „fickándozik”. Ha pedig még közelebb szeretnél a ló mellett dolgozni, akkor a nyereg szintjét ajánlom, mert ha ebben a helyzetben történne egy megugrás, akkor pont a lábak között vagy, tehát kicsi a „kellemetlen landolás” esélye. Oda kell viszont figyelni a ló és ember közti oldalirányú távolságra is, hiszen ennek nem helyes kiválasztása is okozhat némi meglepetést.
7. Szánd rá a megfelelő időt! Ez a pont végülis a következő folyománya, hiszen ha egy adott helyzet x időt igényel, és mi korábban feladjuk, akkor a ló az abbahagyott, „megoldatlan” állapotot memorizálta, hiszen akkor lett „békén hagyva”, ami neki amolyan jutalom. Tehát, következő alkalomkor nagy valószínűséggel ezt fogja megismételni. Ha viszont mi kitartóak vagyunk, és rászánjuk arra az egy adott dologra a megfelelő időt (megfelelő alatt azt az időt értem, amikor egyértelműen javuló irányt látok, és ennek nem is kell soknak lennie, a tendenciának viszont egyértelműnek), akkor sokkal könnyebb lesz következőleg. Ez nem mese, hanem a gyakorlat, próbáld ki!
8. Sose hagyd abba a mélyponton! Bármilyen nehéz is, de bizony pont a kényes napokon kell addig dolgoznod, amíg le nem csillapodnak a kedélyek. Ezt nem csak önmagadért, hanem a lóért illetve a „csapatotokért” is meg kell tenned. Azért, hogy másnap minden egyszerűbb legyen. Hogy a következő „kényes” alkalom során minden fele idődbe és energiádba kerüljön.
9. Ha nem koncentrál, avagy nehéz megtartani a figyelmét, ne erőltesd a komplexebb feladatokat. Ha másra figyel, illetve minden érdekesebb Nálad, dolgozz csak néhány feladaton, melyek leginkább a figyelmét irányítják. Tapasztalatom szerint jobb, ha ilyen helyzetekben inkább kisebb, mint nagyobb fázisokkal kérünk, hiszen a nagy fázis általában megijeszt egy eleve feszült lovat, míg a finomabb fázisokkal sokkal hamarabb kipiszkálhatjuk belőle a figyelmet. A durvább fázisok fenyítenek, amitől a ló még jobban menekülni akar, mert diszkomfortot okoztunk neki. A finomabb fázisok alkalmazása révén inkább kellemesebb érzést váltunk ki belőle (komfort), és így nagyobb az esély arra, hogy reagál rá, sőt, hogy elfogadja azt! Legyünk tehát kitartóak, tartsuk meg a finomságunkat, türelmünket és ismételjük el többször a finomabb fázissal kért feladatot. Ha több ismétlés után sem vagyunk sikeresek, csak akkor ugorjunk át egy fázist és kérjük egyszer, de csakis egyszer és jó időben az adott feladatot egy erősebb fázissal, majd térjünk vissza azonnal a finom fázishoz. Így célzottabban irányítjuk a ló figyelmét. Az erre alkalmas feladatok egyike a hátralépés (akár kötéllel, akár kommunikációs pálcával, avagy éppen minden nélkül, az energiánkkal kérve). A másik alkalmas feladat a farkiterelés, mellyel egyúttal a ló figyelmét térben is tudjuk irányítani, hisz a farkitereléssel a ló eleje is kimozdul (ideális esetben a ló a fejével engem követ). A váll kimozdítása is egy szuper feladat, hiszen a feladat révén szintén irányíthatjuk, hol helyezkedik el a ló feje, ezáltal a szemei, tehát a tekintete, figyelme. Nem szabad a fenti feladatokat folyamatosan kérnünk, oda kell figyelnünk, hogy mikor és mennyit kérünk. Ez az, amit a ló fog megmutatni nekünk.

Több pontot nem is írnék, nehogy tízparancsolatnak tűnjön az írás. A dolgok lényegét már szerintem így is megfogta a kedves Olvasó, és remélem, sikerült egy kicsit a fejekben rendet rakni ezen a téren. Ne feledjük, ha nekünk nehéz napunk van, akkor a lónak is és vica versa. Rajtunk múlik, hogy mennyire nehezedik tovább ez a nap.